HírekBiográfiaDiszkográfiaKoncertekDalszövegekKépekLetöltésKi kicsodaFórumLinkekKlippekArchívKontakt

Harlot

A vágy vonalai (1995)


 
Forró vonal
 
Azonnal hívj, hogy elmondhassam
Részem volt egy nagy kalandban
Szűk lesz majd a farmer neked
Ha élményeim megosztom veled.
 
Vadul nyomtam a gombokat sorban
Nyelte a pénzt, de ennyit megért
A vágy vonalai életre keltek
S én epedve vártam az esti mesét
 
Forró vonal égeti a kezed
A kagylót ne dobd el
Jó volna most együtt lenni veled
Hidd el, csak ez kell, hogy veled szálljak el.
 
A képzeleted, ami határt szabhat
Nemcsak a figyelmed nem lankad
Engedd ellazulni a tested
Élvezni fogsz minden percet
 
Remegő kézzel a zsebembe nyúltam
Éreztem, nem bírom tovább
Nem vártam meg a búgó hangot
Csüngtem a kagylón, mint gyümölcs a fán.
 
Forró vonal…

 
 
Útszéli angyal
 
Útszéli angyal, mi a bánatod
Elment már régen a te járatod
Épp arra járok, elviszlek én
Rég rád vadászok, ülj föl mögém
 
Kipirultál, már régóta vártad
A vad motorozást
Kipirultál, oly régóta vártad
 
Szállunk a széllel, mely felkapott
Vad szenvedéllyel lángot fogott
Nem érdekel téged mi az úti cél
Látom én rajtad, repülni szeretnél
 
Kipirultál…
Nyeregben érzed mindjárt magad
Lenyaltam rólad a rúzsodat
Pezsdül a véred, ez neked való
Szoríts erősen, megvadul a ló
 
Kipirultál…

 
 
Másnak mesélj
 
Csúcs a kalapod, jó az alakod
Érzem a vágyad úgy árad a falakról
Hagyjuk a dumát, dobd le a ruhád
Szívjad a vérem, szívd le az agyamról
 
Nem kértem, hogy nálam őszintébb legyél
Mit érzel, nem érdekel, másnak mesélj!
 
Csillog a szemed, játszd a szereped
Kapd el a szikrát, gyújtsd be a rakétát
Nyalom a piát, mondd a tarifát
Kapard le baby a falról a tapétát
 
Nem kértem…
 
Mássz még rám, rúgd le a lepedőt
Karmolj belém
Mássz még rám, ne vegyél levegőt
Karmolj belém, térdelj elém
 
 
Lángolj, ha kell
 
Élvezd, ha valami ég
Füstje száll, az égre szórja szét
Érezd, hogy lobog a tűz
Lángjai elől nem menekülsz
Érted még hajszol a vágy
Jéghideg hozzám ez a világ
Vetkőzz, oly meleg az ágy
Én raktam neked meg a máglyát
 
Lángnyelvek nyalnak, nem kérdezel
Megmentenélek, de te élvezed
Égjen a tested, lángolj, ha kell
Forrjon a véred, nem érdekel
 
Jöjj hát, vakít a fény
Hunyd le a szemed, elnyel a sötét
Táncolj, még hosszú az éj
Járjon mélyen át a szenvedély
Hidd el, hogy sosem elég
Ne hagyd abba, kérlek, csináld még!
Álmodd, hogy csak a tiéd
A tested olvad, baby, mint a jég
 
Lángnyelvek…
 
Égjen a tested, lángolj, ha kell
Forrjon a véred, nem érdekel
Őrizd a lángot, tápláld v elem
Nekem már mindegy, jöjj, ess nekem!
 
 
Üsd a golyót
 
Befizettem magam egy körre
Ennyit megérdemlek
Felmásztam a zöld mezőre
Körülkémlelek
Ennyi lyukat egy rakáson
Jó helyen parkolok
A csíkossal te játszol baby, én a tele vagyok
 
Ne fordulj el, ezt láthatod
Megijedtél, bevallhatod
 
 
Üsd a golyót, lökd a golyót
Nem várom a holnapot
Üsd a golyót, lökd a golyót
Úgy érzem, lyukon vagyok
 
Hogy fogod ezt a dákót baby
Ne csináld ezt velem
Látom, ahogy a golyókkal játszol
Oh, a képzeletem!
Engedj, mert most én jövök végre
Esélyt nem hagyok
Megmutatom ezt játszani hogy kell
Csak a levegőt kapkodod
 
Ne fordulj…
 
Üsd a golyót…
 
 
Húzz el
 
Nem csípem az agyad baby
Húzz el, mint a vadlibák
Nem lehet veled kibírni
Keress valaki mást
Ne próbálj behálózni
Úgysem lesz folytatás
Nem volt rossz veled az ágyban
De nem kell már több felvonás
 
Hanyagolj végre, mindig a nyakamon lógsz
Beszélnék, de belém fojtod a szót
Mindenkinél szebbnek érzed magad
Nincs rá okod, hogy fennhordd az orrodat
 
Húzz el, baby, húzz el
Ne rontsd az ünnepélyt
Akkor lássalak csak
Mikor a hátam közepét
Húzz el, az Istenért
 
Szó nélkül rám ragadtál
Nem tudtam a neved
Örülj, hogy maradhattál
Nem mondtam nemet
Túllöttél most a célon
Szedd hát a rongyaid
Talán majd valaki mással
Valóra válnak álmaid
 
Hanyagolj végre…
 
Húzz el…
 
 
Függő vagyok
 
Leszívtam jó mélyen az illatod
Éjszakánként ködben úsznak a csillagok
Lihegésemtől bepárásodnak az ablakok
Nem tudom kiverni a gondolatot
Hogy te mással henteregsz egy ágyban
Szenvedélyed rabjává váltam
Láthatatlan háló fog körbe
Tébolyult szemek néznek a tükörbe
 
Kijöttek rajtam az első tünetek
Nem tudok már koncentrálni semmire
Nem engedem, hogy mások hozzád érjenek
Miattad basztam el az életem
Egyedül vagy, most én is jó vagyok
Haragudnom kéne rád, de nem tudok
Tenni kéne valamit ellened
Nem tudok élni se veled, se nélküled
 
 
Függő vagyok, csorog a nyálam
Gyere teljesítsd a vágyam
Függő vagyok, remegek érted
Úgy teszek mindent, ahogy te kéred
 
 
 
Nem félek tőled
 
Unom már, hogy velem mindig foghegyről beszélsz
Szerintem tizenhat év nem korkülönbség
A tojáshéj megszáradt rég a seggemen
Ágyamban ágaskodva a semmibe révedek
 
Mondd, meddig nézel még el a fejem felett
Nem bírom elviselni, hogy semmibe sem veszel
Igazán közel engedhetnél magadhoz
Vagy vonulj kolostorba, és imádkozz
 
Nem félek tőled, vicsoroghatsz rám
Elég volt belőled, letépem a ruhád
Magam alá gyűrlek, recsegjen az ágy
Átgázolok rajtad, azt sem mondod….
 
Múlnak az évek, és én gyűjtöm a skalpokat
Azt hiszem, jobb lesz, ha visszafogod az arcodat
Régóta nem vagyok már egy taknyos kiskölyök
Vedd észre, eljárt az idő a fejed fölött
 
Furcsa, hogy megismertél, ez nem volt mindig így
Megváltozott minden, ma már, mások az álmaim
Számomra nem vagy a régi, a fényed megkopott
Igazából nem kívánlak, de mégis megkapod
 
Nem félek tőled…
 

Harlot

Puha ágyak, kemény csaták (1996)


Elmegyek

Felhívtál, azt mondtad, éget a vágy
Egész éjszakára szabad az ágy
Esküdöztél, hogy nem kell karosszék
Felhívtál, tudtad hogy tele a tár
Érezned kellett hol a határ
Segíts rajtam, vagy itt robbanok szét
Kegyeidben, baby, olyan ritkán részesülök
Félre kéne lépni, vagy ma este megint kézbesülök

Elmegyek, ne várj rám
Majd csak fogad valahol a madame
Elmegyek, te csak maradj még
Telelövöm úgyis ma valakiét
Elmegyek, ne is figyelj rám
Nem látsz se holnap, se holnapután
Tán ha szétdöntöm alattad a rekamiét
Annyit mondok majd, sok szerencsét

Döntsd el végre, hogy mit is akarsz
Éjjel az ágyban ki-be takarsz
Letépem rólad a parókát
Gyere és vedd el, ami a tiéd
Nem hagyom nézni az esti mesét
Megkapod tőlem a nyalókát

Kegyeidben, baby…..

Elmegyek……

Szállj el

Hunyd le a szemed, és nyisd ki a szád
Elhoztam neked, amire régóta vágysz
Gyere még, pörgesd fel a vérem
A kulcsom nálad nyomhatod a gázt
Hidd el, baby, nincs mitől félned
Ha minden lángokban áll

Dobd el az agyad, úgy lüktet a vér
Add oda magad, úgysincs menekvés
Gyere még, taszíts a mélybe
Kapaszkodj, mert elsodor az ár
A forró láva feltörni készül
Plafonon a vérnyomás
Gyere még, repíts az égre
Szárnyat adj szép a lebegés
Az arcod emeld fel a fénybe
Édes a bűnbeesés

Szállj el, vigyél magaddal
Vad szél tépje szét
A lelkem, mert már a hajnal
Ha felkel nem nálam ér

Dobd el az agyad…

Szállj el…

Ne mondd

Nekem ne mondd azt, hogy nem élvezed
Mikor lenyomhatsz, mint a bélyeget
Szemedben furcsa tűz lobog
Talán másra vártál, de itt vagyok

Felülmúl mindent a képzelet
Mikor bilincsbe fogod a testemet
Belém süllyeszted a karmaid
Átéled a gyönyör kínjait

Megkötözve fekszem az ágyadon
Ahogy a tetovált lepke a válladon
Ernyedten lógnak a szárnyaim
Húsomba vágnak a láncaim
A vér illata megrészegít
Egy újabb rohamra kényszerít
Száguldunk, te nem kérdezel
Ne mondd azt, hogy nem élvezel

Ne mondd, nekem ne mondd, ne mondd, nekem ne mondd

Pengéről ízleled a véremet
Mikor a szádba veszed a késemet
Lecsorog valami az ajkadon
Elvérzek nálad egy hajnalon
De aztán újraéledek a kezedtől
Mint a drogosok az ajzószerektől
Nekem fáj, te nem kérdezel
Ne mondd azt, hogy nem élvezel

Ne mondd, nekem ne mondd, ne mondd, nekem ne mondd
Ne mondd, hogy nem élvezed, ha romba döntheted a testem

Ne mondd,…

Come on baby

Felgyülemlett az energia
De hosszú még az éjjel
Seggrészegen megbeszéltem
Egy randevút a kéjjel
A pultnál állva láttam, ahogy
Egy szőke lotyó táncol
Néhány pohár alkohol még
És mindjárt szebbnek látszol

Nem tudom a neved, más nyelvet beszélsz
Hadd segítsek neked, come on baby

Szólt hozzám valami furcsa nyelven
Rákönyökölt a pultra
Látszott rajta hogy volna kedve
Feljutni velem a csúcsra
A szóvirágok ideje lejárt
És intett, hogy úgysem érti
Megtanult ő az évek során
A test nyelvén beszélni

Nem forog a nyelvem, sok bennem a lé
De ugye te is érted, come on baby
Gyere és csináld még

Az agy begőzölt, de éreztem,
Hogy egyre lejjebb mászik
Akkor vált csak világossá,
Hogy mely hangszeren játszik
Mikor a zipzárt húzta, azt lihegtem
Úgy csináld, hogy fájjon
Aztán már csak üvöltöttem
Járjon a szád, csak járjon

Nem forog az agyam, szállok lefelé
Elengedem magam, come on baby
Gyere és csináld még

Szelíden és durván

A földön, az égen, a mennyben, a mélyben
Pillantások kereszttüzében
A vízben, a jégen, a liftben, a fényben
Hátradőlve egy karosszékben
Teperj le engem, rád fáj a fogam
Gyötörd a testem, én hagyom magam

Szimplán, duplán, triplán, szelíden és durván

A falakon, a fákon, a kocsiban, a kádban
A szállodában, egy vetetlen ágyon
Szabadon és láncon, a moziban, a sárban
A legjobb barátod otthonában
Teperj le engem, rád fáj a fogam
Gyötörd a testem, én hagyom magam

Szimplán, duplán…

Tudom a lelked

Vad száj, telt kebel
Két kar, ami csak pénzért ölel
Rám néz, nem felel
Túl fiatal vagy, húzz el haver
Ígértem fűt-fát, mit teszek veled
Bokornak néztél, ráztad csak a fejed
Azt mondtad, menj haza, cipőt kefélj
Ellátom a bajod egyszer még, ne félj

Van lé, már figyel
Hogy hány éves vagy, kit érdekel
Most jó, a víz lever
Bízd rá magad, csak élvezni kell
A pénzed beszél, és a kutya ugat
Jól van, baby, ne sajnáltasd magad
Fizetni fogok a szerelemért
Nincs már idő, jöjj hát, ölelj még

Legyen a tested a testemé, tudom a lelked az ördögé

Vadul ölelsz, pedig itt kicsi a tét
Valami kell, amiből sosem elég
Nedves a pálya, érzem közel a cél
Én nem akarom, hogy te a jó útra térj

Legyen a tested…

Legyél jó

Elég volt, baby, a jégkorongból, az ajkam kiszáradt
Ismerlek jól már a címlapokról, de tartom a számat
Ne hidd el édes, hogy tönkreteszlek, nem vagyok drága
Megsúgom mennyi, ha megkereslek, a hallgatás ára

Tudom, hogy nem ma kezdtél baby
Kibontott vitorlákkal
Százzal repesztettél végig
Etesd meg a dumád mással

Legyél jó, legyél jó, legyél jó hozzám

Ideje volna a lényegre térni, talán már mától
Be kéne végre az ágyadba férni, a többi jön magától

Tudom, hogy….

Legyél jó…

Ágyra járok

Jó vagyok nálad, átölel a karod
Érzem a bőröd illatát
Fogalmam sincs, hogy még meddig akarod
Hosszúnak tartom az éjszakát
Sajnálom, baby, nem te vagy az oka
Félek, hogy hallom a vér szavát
Lelépek tőled, nem tudom, hogy hova
Szállok, csak szállok az éjen át

Nekem így jó, tudod így szép,
Tudod úgy szép, hogyha a lenyugvó nap
Mindig máshol ér

Jó meleg az ágyad, kint reked a hideg
Éhes a tested és enni kér
Égre tör a vágyad, szétfeszít az ideg
Rajtlövés nélkül a célba érsz

Nekem így jó…

Ágyról, ágyra járok, szétrúgom a szerelem szentélyét
Mindig máshol, másra vágyom,
De magammal viszem az emlékét

Ki nevet a végén

Az anyám lehetnél, de nem vagy az
Megint a füledre kented a rúzsodat
Színaranyból lógnak a láncaid
De nem takarják el a ráncaid

Nem tudom, mit keresek nálad
Lehet, hogy befogom a szádat
Meghúzom nyakadon a sálat
Érzem, hogy beborít a nyálad

Elteszlek láb alól, elteszlek én
Meghallod a föld alól, hogy ki nevet a végén

Tiszta a kezem, de zavaros a fejem
Nem tudom, hogy mit csinálok
Zsibbad az agyam, elakad a szavam
Fejre állok

Nem segít már rajtad, a plasztikai műtét
De ha meghúználak, azt még elviselnéd
Mikor meglátsz, baby, az arcod felragyog
Nagy meleg van mégis, a mosoly ráfagyott

Nem tudom, mit keresek nálad
Nem kell, hogy befogjam a szádat
Kioldom nyakadon a sálat
Lemosom magamról a nyálad

Elteszlek láb alól…

Tiszta a kezem…..

Harlot

Üzletszerű kéjelgés (1999)
 
Ébredj velem
 
Halk suttogás, hangos sikoly
Visszhangzik mindenhol a falakról
Alantas vágy felszín alól
Sosem hitted volna magadról
 
Álmodban valami gyötör mélyen lent
Tombolj hát, izzik a gyönyör a véredben
Akármit teszel, nem számít
A szerelmem tőled nem tágít
 
Ébredj velem, mikor a hold leszáll
Ébredj velem, érezd az éjszakát
Ébredj velem, hadd járjon át a fény
Ébredj velem, ébredj velem
 
Gátlástalan, vad szenvedély
Elragad, már nincs hova mehetnél
Itt nincs szabály, most minden ér
Összeolvad az idő és a tér
 
Álmodban…
 
Ébredj velem, mikor a hold leszáll
Ébredj velem, érezd az éjszakát
Ébredj velem, hadd járjon át a fény
Ébredj velem, mikor a hajnal él
Ébredj velem, hazudd, hogy öleltél
Ébredj velem, tudod, hogy mi vár rád
Végezz velem, mikor a vágyad öl
Végezz velem, feszíts szét belülről
Végezz velem, aztán az égre szállj
Végezz velem, végezz velem
 
 
Rád szoktam
 
Rád szoktam, Édes, testedre vágyom
Ha felébred a hajnal, karjaid közt rám talál
Szerelemre éhes vért ont az álom
Sikoly száll a szélben, rés nyílik az éj falán
 
Szívj, én szívlak, ha kell, majd hívlak
Kövess úgy, mint az árnyék
Szoríts még, hogyha szállnék
Bárcsak szállnék
 
Rád szoktam, Édes, ha öled feléled
Jelet karcol rám a károssá vált szenvedély
Mindenre képes testem feléled
Megkóstoltam ízed, belőled sosem elég
 
Szívj…
 
Akár egy űrhajó, te leszel nekem a felhő fenn az égen
Üvöltenék, ha jó, az arcom beléd fúrnám, úgy, mint régen
Akár egy űrhajó, te leszel nekem a felhő fenn az égen
Üvöltenék, ha jó, de a hangom szertefoszlott rég az éjben
 
 
Lebegés
 
Hív, vonz az ég és az ismeretlen csábít
Egy új világ feltárul szirmát fénylőn szórja szét
Semmiből tör elő, és most mindent megvilágít
Megkóstoltad érzed ebből sosem lesz elég
 
Tombol a felhő, elvarázsol, port kavar a szél
Villámok közt veled táncol, hallgasd, mit mesél
 
Lebegj, szállj, mint egy nagy madár
Kinek a lelke sosem fárad
Reméld hát, lehunyt szemekkel,
Hogy átjár majd a fény
A harang szól, és a falakról
Valami furcsa érzés árad
A szabad szél, valami mást mesél
Álmot hint eléd
 
A láng újra ég, megperzseli a szárnyad
A tükörből egy ismeretlen szempár néz le rád
Felszippant, vagy felszippantod
Figyelnek az árnyak
Lelkedben száz fokos lázzal szikrát szór a vágy
 
Tombol a felhő…
 
Lebegj, szállj…
 
 
Lógok a szeren
 
Tudok egy helyet, ahol sohasem fázom
És mindig kék az ég
Ha szabadon hagyod a szám, pipázom
Néhány slukk elég
 
Csak nyisd ki a szelencét, ha kérlek
Gyújtsd be a kemencét, hadd égjen
Füstjétől szállunk az égen papírsárkányként
 
Remélem szűk lesz a tenyered és
Útjára indul a merevedés
Ne szédülj, te ültettél hintába, Édes
Ha felkap majd a szél
 
Én csak lógok, lógok a szeren, lógok
Pörgök, érzem, sosem elég a jóból
 
Tudok egy napsütéses vidéket
A fűben hever a nyár
Magával repít valami téged
Egy szippantás után
 
Csak nyisd ki…
 
 
Oldozz fel
 
Szólj, s én érkezem
Ha bűn, hát vétkezem
Látom a vágy tüze lobban a szemedben
Én olajat szórnék a lángra a helyedben
 
Fölötted járom ördögi táncom
Ha szárnyam volna, rád repülnék
Rám nézel, megfeszül a láncom
Hidd el, benned újjászületnék,
Megszületnék
 
A kés hegye a torkomon
Rég magamon hordozom
Szép halál, ha az ajkadon vérzek el
Tiltva a gyümölcs, de engem nem érdekel
 
Amikor a nyelved a számban
Türelmetlen vad táncba hív
Amikor a tested az ágyban
Akár egy örvény mélyen magába szív,
Úgy magába szív
Amikor a hullámok ölnek
Fuldokolva nyúlok feléd
Amikor a gátak ledőlnek
Vágyam, mint az árvíz hatol beléd,
Úgy hatol beléd
 
Oldozz fel, vagy oldozz el.
Hol az álom
 
Agyadban lüktet, zakatol a véred
Ki tudja, hol jársz, nélkülem érkezel
Rongyaim téped, az adagodat kéred
Szeretni próbálsz, egyedül élvezel
 
Hangok, vad álmok,
Harangok zúgnak a lelkedért
 
Nehezen jött és nehezen múlok
Nyirkos az ágyad, hideg vagy, mint a jég
A múltad a jelened a semmibe hullik
Az ölelésemtől olvadsz fel már rég
Érzed, eléred, nem érted, miért nem foszlik szét
 
Hol az a lélek, amiben élek, hol az a tűz,
Ami nem éget el
Hol az az álom, amire vágyom
Hiába szárnyalok, nem érem el.
 
 
Megfertőzlek
 
Egyedül fekszem az ágyban
Valami rám ragadt
A bélyeg íze a számban
Tegnapról maradt
Ki kellett volna rúgnom
Amikor megismertelek
Nem pedig úgy betépnem
Hogy meg is verjelek
 
Nem tudom, miért jöttél
Nem téged vártalak
De ha már levetkőztél
Magamra rántalak
Lehet, hogy ölelnem kéne
De félek, hogy ölni fogok
Attól tartok, legbelül
Rég nem szív dobog
 
Megöl a csókom, gyilkol a vágy
Lehúz a mélybe, ez olyan, mint egy haláltánc
 
Megfertőzöm mindened, elviszlek magammal
Padlóra küldöm a szívedet egy halálos adaggal
Megfertőzöm mindened, de azt akarom, hogy érezd
A tested hogyan járja át ez a lassan ölő méreg
 
Az ördög nem alszik
 
Ne ingereld, kérlek, az alvó oroszlánt
Vigyázz, mert ha ébred, feldúlja az éjszakád
Úgy tör elő, mint föld gyomrában megszunnyadó őserő
 
A bikát ne bőszítsd fel, megvadítja illatod
Bíborba bújt tested porba hullni láthatod
Tombol a láz, az aréna porát a véred festi át
 
Ne játssz a tűzzel, elemészt a vágy
Veszélyes játék, amit űzöl az éjen át
 
Az ördög nem alszik, csak a szemét tartja hunyva
Nem ismer kegyelmet, hát ne fesd fel a falra
Az ördög nem alszik, lesben állva várja
Kínáld fel lelkedet, s ő magába zárja
 
Ne húzd fel a fegyvert, ha nem tartod a célt
Ne úszd át a tengert, ha téged borzongat a mély
Nincs megállás, az égig repít bennünket a robbanás
 
Ne játssz…
Az ördög nem alszik…
 
Belőttem magam
 
Nem akarom a tested más karjaiban látni
Nem akarom, hogy téged birtokoljon bárki
Nem akarom, hogy érezd más csókjainak ízét
Kérlek, sose kérdezd, miért tépem ki a szívét
 
A féltékenység lángja az égre tör némán
Az oltóanyagot várja, érted üvölt a vénám
 
Veled éltem át, amitől a vér
Vörös színre vált, ellenszerét belőttem
Minden cseppje ég
Keserű a nyál, zavaros a kép
Ölni kész a vágy, mire várok még
Belőttem magam, kék az ég
 
Nem akarom a tested más karjaiban látni
Nem akarom, hogy téged birtokoljon bárki
Nem akarom, hogy álmod más váltsa valóra
Nem akarom halálod, még nem ütött az óra
 
A féltékenység…
 
Veled éltem át…
 
Téged akarlak
 
Te idézted elő nagyban
Valami zsibbad itt bent az agyban
Mint magzatot, hordom a kórokozót magamban
Tőled kaptam, bent van a vérben
Totálkáros a pulzus az érben
Csodás káosz, de ronggyá feslek
Álmaimban vörösre festlek
 
Téged, csak téged akarlak
Ha kéred, kék ködbe takarlak
 
Ki kéne mászni a sárból
Ebből a ragadós ingoványból
Egy visszaesőnek méz ízű a mámor
Rám telepszik, beborít csendben
Menekülnék, de a test bilincsben
Szárnyammal megérintlek újra
S elszállok a felhőkön túlra
 
Téged, csak téged…